Transzatlanti szabadpiac: több mint kereskedelem

2015/01/08. - írta: CsibaKata

Az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás már nem csak egy nemzetközi kereskedelmi paktum. Kezd politikai szövetséggé válni, ami tökéletesen új megvilágításba helyezi az eddig sem könnyen felfejthető helyzetértékelést.

Kezdjük ott, hogy észrevehető gazdasági hatása lehet annak, hogy a világ két legerősebb szabadpiaci övezetét és azok nemzetközi kereskedelemben érdekelt vállalatait akarják lényegében akadálymentesen összekapcsolni. Igazán nagy gond azonban akkor van, ha nem a szűk értelemben vett kereskedelmi vagy gazdasági szempontok fognak a döntés során prioritást élvezni, hanem a globális politika szintjére emelkedik a projekt. De miért lehet az az érzése az embernek, hogy a TTIP* más, mint a NAFTA**, vagy a CETA***?

Mitől fél az USA és mitől az EU?
Jelenleg az USA és az EU fej fej mellett a világ két legerősebb gazdasága, majd a harmadik Kína több, mint fele akkora teljesítménnyel. Azonban sem az USA, sem az EU nem tervezheti túl hosszú távra a versenyt Kínával. Egyes előrejelzések szerint az már néhány évtizeden belül megelőzheti a válságból komoly költséggel kilábaló és növekvő félben lévő USA-t és a jelenleg megtorpanó EU-t is. Persze az előrejelzések jellegükből adódóan a próféta-biznisz részei. Az mindenesetre világos, hogy az USA hétköznapjait is elérte a kérdés: mi lesz az USA globálpolitikai vezető szerepével, ha Kína átveszi a gazdasági vezetést? Ezttetten lehet érni a témában született vitaindító bestsellerek alapján, de akár a politikai tévé sorozatok történetvezetésében is. Már nem csak a közgazdaságtudomány szűk boszorkánykonyhája foglalkozik a globális átrendeződéssel (akár bekövetkezik, akár nem), de az évek óta átszivárgott a hétköznapokba is. És ha ez így van, akkor joggal feltételezhetjük azt, hogy az amerikai politika eladható és megnyugtató politikai választ keres erre a kérdésre még mielőtt az túlzottan feszítővé válna. Valami hasonló járhat az EU-i vezetők fejében is, azzal megspékelve, hogy a mi birodalmunk lassabban jön ki a válságból és ráadásul még növekvő belső megosztottsággal is számolnia kell. 2013-ban Barack Obama főleg az gazdasági növekedéssel és munkahelyteremtéssel indokolta a TTIP tárgyalások megkezdését. Mostanában azonban egyre gyakrabban (példaként US Chamber of Commerce képviseletében) a TTIP melletti érvek sorrendje: 1. geopolitikai jelentőség 2. gazdasági jelentőség 3. munkahelyeket teremt. Érezhető az érvelési hangsúlyváltás akkor is, amikor Malmström azt mondja, hogy ez egy szerződés a világ két legnagyobb gazdasága között, amelyek közös értékeken osztoznak. Sigmar Gabriel, német gazdasági miniszter is a 2014 év végén azzal érvelt, hogy "nem bízhatjuk magunkat a feltörő ázsiai piacok kegyére".

Ezért talán nem túlzás azt állítani, hogy a világháborúk óta most alakult ki először komoly szövetkezési kényszer a globális szereplők között. Ha ez valóban így van, akkor ez olyan ösztönző a vezetők számára, amiért nagyon sok kompromisszumot hajlandóak lesznek bevállalni még akkor is, ha ez károkat okoz társadalmi csoportoknak, a környezetnek vagy a demokratikus berendezkedésnek.

A proTTIP vezetők "ügyesen" játszanak.
1. Az erős vezető szereplők között:
Több mint egymillió aláírás gyűlt össze az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodás ellen Európa szerte és a civil szervezetek élesen támadják a megállapodás tervezet vitarendezési eljárását (Investment State Settlement Dispute - ISDS), mely egy soha nem látott méretű kereskedelmi szerződés hatálya alatt teszi perelhetővé az államokat a nagyvállalatok számára. Németország korábban nyíltan ellenezte az ISDS-t, végül 2014 végén Malmström, az új EU biztos újra fedélzetre hozta Gabrielt, aki ezért a saját pártjával is konfliktusba keveredett, és így a franciák lényegében egyedül maradtak.

2. A társadalmi szereplők felé:
A Bizottságot, aminek a Tanácstól - beleértve a magyar kormányt - van mandátuma a tárgyalásra, jogosan és élesen támadták a civilek és a zöldek a Parlamentben egyaránt amiatt, hogy semmilyen értékelhető szövegszerű tárgyalási dokumentumot nem hajlandóak nyilvánosságra hozni. A transzparenciára oly büszke EP még a kereskedelmi bizottságban ülő európai parlamenti képviselőknek is csak betekintésre enged hozzáférést egyes szövegekhez. Ezzel az elfogadhatatlan helyzettel Malmström -akkor még- biztos jelöltet és Junckert is szembesítették a zöldek és több ízben hitet tettek a transzparencia növelése mellett. 2015. január 7-én elérhetővé vált egy oldal, ahol elvileg majd frissítve az EU tárgyalási pozícióit és tárgyalási dokumentumait elérhetjük, viszont a tárgyalási eredményt nem. Ez részben kifogja a szelet a transzparenciát követelők vitorlájából, de arra nem alkalmas, hogy egy egyetem, független intézet, vagy bárki odamenjen 3 hozzáértő közgazdászhoz, hogy készítsen modelleket a várható eredményekről.

3. Magyar kormány pedig hallgat...
... hiszen eddig minden létező platformon teljes mellszélességgel támogatta a TTIP-t. A megrendelt Corvinus tanulmány az egyetlen támpontjuk a hasraütésen túl. Ez az anyag egyelőre nem nyilvános, így nem tudjuk, hogy előbb számokat néztek, vagy politikai nyilatkozatokat. Nem tudjuk, hogy van e szektoriális elemzés. A foglalkoztatásbővülési elvárások arra alapoznak e, hogy a bővülő német autóiparnak több csavart szállíthatunk, vagy azt vízionálja e, hogy fellendül a hazai sós sütemény ipar és a hazai kisvállalkozások pereccel árasztják el a transzatlanti keleti és nyugati partot?

Tehát amennyiben helyes az a feltételezés, hogy a TTIP immáron nem csupán egy kereskedelmi egyezmény, amelyet csak és kizárólag a választásokat nagy arányban finanszírozó nagyvállalati szektor erőltet, hanem átalakult a "Szabad Világ Új Szövetségévé", akkor a 2015-ös tárgyalások nem csak a szakmai tárgyaló delegációk szintjén fognak zajlani a szabályozókról és a vitarendezési eljárásról, hanem lesz egy másik alku szint is a háttérben a tagállami vezetők között. És ez teljesen újrarajzolja az eddig használt térképet.


*TTIP: Transatlantic Trade and Investment partnership (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség)
** NAFTA: North-American Free Trade Agreement (Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény)
***CETA: Canada-EU Trade Agreement (Kanada-Európa Kereskedelmi Egyezmény)

Címkék: EU
8 komment
· 3 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://csibakatalin.blog.hu/api/trackback/id/tr797013731

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Transzatlanti szabadpiac 2015.01.12. 18:00:02

A magyar kormány hallgat, hiszen eddig minden létező platformon teljes mellszélességgel támogatta a TTIP-t.

Trackback: "Lehet tüntetni a Parlament előtt, előbb-utóbb megunják, hazamennek" 2015.01.11. 19:45:18

Ismételjük át az Őszödi beszéd leghíresebb, szállóigévé lett sorait, mert a mi Ferink akkora vehemenciával próbál az ál-civil ellenzéki mozgalmak élére állni, mintha abban bízna, hogy senki nem emlékszik rájuk!  Ez az ember a korrigálhatatlan, súlyos ...

Trackback: Tudtad, hogy Goodfriend egy frissen kirobbantott polgárháborúból érkezett Budapestre? 2015.01.11. 19:41:51

Korábbi állomáshelye Szíria volt, ahol akár személyesen is részt vehetett a százezrek halálát követelő "Arab tavasz" nevű vérengzés kiprovokálásában. Mi is megtehetnénk, amit a nálunk józanabb török, német, orosz, bolíviai, ecuadori, bahreini, venezuel...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

J.László 2015.01.11. 17:25:49

Ha az EU aláírja ezt a TTIP szerződést, ki kell lépnünk az EU-ból.

Passzív demonstráló (törölt) 2015.01.11. 18:08:37

@J.László: Pedig milyen szép is lenne, hogy ha egy nagyobb cég tervei nem valósíthatók meg egy ország törvényei miatt, akkor egy független (haha) választott bíróság eldönti, hogy az ominózus törvényeket zárójelbe teszi-e, vagy sem.

És a nagy demokraták mindezt AZ EMBEREK MEGKÉRDEZÉSE nélkül DE A NEVÜKBEN tervezik bevezetni, a nyilvánosság kvázi kizárásával. Egy ilyen horderejű döntés nagyobb konszenzust igényel, mint az EU jelenlegi vezetésének véleménye.

Szóval azon túl, hogy jó-e ez nekünk, vagy sem, vizsgálni kell, hogy az egyezmény megkötése mennyire felel meg a demokrácia íratlan szabályainak :)

hubble7 2015.01.11. 19:02:06

@J.László: végre egy értelmes ember értelmes véleménye (egy szó kiegészítéssel"azonnal" ) !!!

martineden 2015.01.11. 19:40:12

@J.László:,, Ha az EU aláírja ezt a TTIP szerződést, ki kell lépnünk az EU-ból."....ne nyilatkozz mas neveben fidesztroll.Ha nem tetszik,fogod a borondodet es a lopott penzt ,aztan irany Moszkva.

mikka 2015.01.11. 19:58:38

Ja, több mint kereskedelem, sokkal több. Igazi, hamisítatlan lehúzás, az oszd meg és uralkodj elvén. Szabad rablás 2.0 intézményesítve.

Nzoltan 2015.01.11. 20:54:08

Az EU folyamatos versenyhátrányban marad az USA mögött. Meg is fogja pecsételni a sorsát.

Laikus Érdeklődő 2015.01.11. 21:11:13

Végre! Rövidesen Bécs után New Yorkban is nyithatunk cukrászdát.

Vicces Gyerek · http://macskapasztor.blog.hu/ 2015.01.14. 03:35:14

macskapasztor.blog.hu/

macskapasztor.blog.hu/2014/12/29/palagaz-forradalom_ttip-isds

Itt a palagáz (fracking, natural gas, unconventional gas, hidraulikus repesztés és egyéb fedőnevek) kapcsán olvashattok a TTIP-ről is.
Igyekeztem bemutatni a palagáz kitermelés minden eddigi bizonyított hátrányát a környezetre vonatkozólag.