Lesz-e egyenlő Európa? - 1. rész

2016/09/20. - írta: CsibaKata

Szociális Jogok Európai Pillére kezdeményezésről

Az Európai Bizottság 2016. márciusában útjára indította a Szociális Jogok Európai Pillére kezdeményezést, amelyet korábban a 2015-ben jelentett be Juncker a State of the Union beszédében. Az idei State of the Union beszédben újra megerősítette, hogy a szociális jogok erősítése a Bizottság egyik fő prioritása. Az utóbbi hónapokban egyre inkább úgy néz ki, hogy a Bizottság megértette a sorozatos válságok, a 2008 óta nem javuló szociális mutatók, az erősödő szélsőjobb és a Brexit üzenetét. Azonban az messze nem garantált, hogy elég bátor lesz meglépni a hatékony és szükséges lépéseket, hogy végre betömjük és kijavítsuk a lékeket ezen a hajón. Az pedig végkép kérdéses, hogy a Tanács (tagállamok vezetőiből álló Európai döntéshozó testület) hajlandó e ténlyegesen együttműködni az állampolgárai érdekében. A kezdeményezésben benne van a lehetőség, hogy új életet leheljen az EU szociális rendszereibe, és ehhez politika akarat valamint a támogatásotok szükséges. Sorozatunkban az idei éveben kibontakozó konzultációt és a jövő évi konkrét javaslat vitáját mutatjuk be egy egyenlőbb Európa jövőképét szem előtt tartva.

eapn-2016-eu-pillar-social-rights-news-feat_-image-106-625x417.jpgA bevezető posztban az eddigi történeti eseményeket és a javaslat legnagyobb horderejű pontjait próbáljuk meg összeszedni a teljesség igénye nélkül.

2015-ben a Five President Report című dokumentum már tartalmazott egy szándéknyilatkozatott arról, hogy meg kell erősíteni az EU szociális területeit. A dokumentum úgy fogalmazott, hogy az "Európai Uniónak el kell érnie a Social AAA szintet". Ez egy elég szokatlan kifejezés, és ekkor semmilyen tartalmi magyarázat nem állt rendelkezésre. Bosszantó kommunikciós húzásnak tűnt, amely a pénzpiaci értékelő rendszerben használt triplaA besorolást kívánja az EU szociális hálójában elérni. Találgattunk, hogy egy kifinomultabb mérő és értékelő rendszert takar e a szlogen, vagy csak a "nagyon nagyon jó" szinonimája. A legvalószínűbb, hogy akkor még a Bizottságon belül sem volt konkrét elképzelés.

2016 márciusában napvilágott látott a nyilvános konzultációt meghirdető közlemény, az azt megalapozó javaslat és az azt kísérő munkadokumentumok (1, 2). Ekkor világossá vált két fontos pont, melyre később még visszatérünk. Az egyik, hogy a Bizottsági javaslat az eurózónára vonatkozik (az övezeten kívüli tagállamok önkéntes csatalkozási lehetőségét nyitva tartva). Ez akkor lenne részben lenne elfogadható, ha a javaslat később komoly európai szociális transzferekkel számolna. Azonban egyelőre ilyen szándékot nem látunk, valamint az is kritizálható, hogy a teljes Unió szociális integrációja a cél, és abban egészen biztosak lehetünk, hogy komoly harmonizáció nélkül ez nem fog megtörténni. Azok az országok, amelyek egy mindenkori válságra megszorításokkal, szociális jogok elvételével és a közösségi szolgáltatásokat gyengítésével reagálnak (klasszikus konzervatív-liberális reakció), nem fognak maguktól, erős jogi keret nélkül megjavulni. 

A másik fontos szempont, hogy a javaslat messze leghangsúlyosabb eleme a munkaerőpiaci szabályozás, mérsékelten jelenik meg a szociális ellátás kérdése, és kimarad az oktatás és egészségügy. Ez összhangban van az EU jelenleg hatásköreivel és azt is előrevetíti, hogy a Bizottság nem gondolkodik rendszerszintű átalakításban, új hatáskörök kialakításában. Ez politikai szempontból valamelyest érhető, az EU politikai szolidaritási rendszere billeg. Számos ország (köztük a nem jelentéktelen Franciaország vagy Németországban is) domináns vagy hangadó pártjai a Brüsszel elleni hergelésből kovácsolnak politikai tőkét. Így nagyon nehéz lenne elképzelni, hogy egy új szerződés  erős és ígéretes progresszív kompomisszumos szöveget tartalmazna. Valószínűleg túlhaladtunk azon a ponton, amikor még a siker ígéretével lehetett volna új szerződésért síkra szállni. A legégetőbb problémák terén az EU-nak pedig van hatásköre (pl. munkanélküliség, munka világa és szociális rendszerek) azonban nagyon gyenge az azokat megvalósító szabályozás. A Bizottsági javaslat elviekben arra irányul, hogy a meglévő felelősségi körök terén az EU megteremtse a jogi eszközöket az eredmények kikényszerítésére. Hogy mi ennek a sikerkritériuma, azt a későbbiekben igyekszünk majd megfejteni.

2016 májusában az Európai Parlament Szociális és Foglalkoztatási szakbizottsága (EMPL) úgy határozott, hogy a decemberig tartó nyilvános konzultáció lezárulta előtt leteszi az asztalra a Parlament véleményét, mely így az első konkrét javaslat részét tudja képezni 2017-ben. A parlamenti vita első vázlata itt található. Maria Joao Rodrigues a szocialista frakció alelnöke szerezte meg magának a fájlt, a GUE csoporttól is a frakcióvezető vállalta az árnyék jelentéstevő szerepét. Rodrigues nem új a területen. Korábban portugál foglalkoztatásügyi miniszter, később a "lisszaboni stratégia anyjaként" is emlegették. Remélhetőleg pontos képe van arról, hogy a lisszaboni stratégia, mely gazdasági növekedést, tudásalapú társadalom és munkahelyteremtést, valamint a szociális kohézió növelését tűzte ki célul 2000-ben, végül miért nem érte el a céljait 2010-re. A Parlament jelenlegi politikai hangulatát nehéz megbecsülni. Nehéz kitapogatni, hogy milyen hatással volt a Brexit a konzervatív párt szociálisan érzékenyebbik felére, és azt is nehéz megmondani, hogy a szocialisták mennyire mernek progresszív oldalról kritikusak lenni a Bizottsági javaslattal kapcsolatban.

Az már most látszik, hogy az üzleti lobbi (Business Europe) a "szociális jogok" megközelítés lefaragására fog törekedni. Ami azt jelenti, hogy az EU ne vezessen be olyan szabályokat és mechanizmusokat, melyek a már meglévő jogok (például lakhatási segítséghez /housing assistance/ való jog) valódi kikényszeríthetőségét lehetővé teszik. Ehelyett azt javasolja, hogy az EU gyűjtsön több adatot, készítsen szakpolitikai értékeléseket, segítse a jó gyakorlatok terjedését és esetleg adjon jótanácsokat a tagállamoknak. Ezeket mind érdemes fejleszteni, de az elmúlt évek tapasztalata alapján senki nem várhatja józan ésszel, hogy a puha eszközök eredményesek lesznek. Mindez abban az ál-aggódó álláspontba csomagolva érkezik, hogy "nem szabad túl sokat ígérni a csalódások elkerülése végett, mely végzetes lehet az az EU politikai stabilitására nézve". 

-folyt.következik-

A legközelebbi zöld konferencia a témában a Parlamentben jövő héten lesz. Regisztrálni a linken lehet.
Az esemény FB oldalán tudjátok követni a részleteket. Ha szeretnétek értesítéseket kapni az eseményhez fűzött infókról, kattintsatok az "érdekel" vagy "ott leszek" gombra az esemény oldalán.

14322464_1062119823894883_8009045783902975998_n.jpg

Képek forrása:
http://www.eapn.eu/input-commission-structured-dialogue-european-social-pillar/
http://www.greens-efa.eu/european-pillar-of-social-right-15834.html

Címkék: social EU
3 komment
· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://csibakatalin.blog.hu/api/trackback/id/tr3111728641

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Csiba Katalin: Lesz-e egyenlő Európa? 2016.09.21. 12:26:01

Az üzleti lobbi a szociális jogok megközelítés lefaragására fog törekedni. Messze nem garantált, hogy a Bizottság elég bátor lesz meglépni a hatékony és szükséges lépéseket.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

camilló 2016.09.21. 18:00:37

Kapitalista viszonyok között egyenlő Európa?? Ez a fából vaskarika!!:)))))

agarik 2016.09.21. 18:51:58

Először is fel kell hagyni a "hozzáadott érték" nevű varázsszó alkalmazásával, ami jelenleg csak a különbségek bebetonozását és szélesítését eredményezi. Azaz Egyenlő munkáért Egyenlő Bért! Nincs valós különbség "hozzáadott érték"-ben egy itteni és pl. egy német hipermarket eladója között.

A "nemzeti értékek"-et fel kell számolni. Erősíteni kell multikulturalizmust.

Meg kell teremteni a jogegyenlőséget és a jog következetes betartását, így erősíteni kell a szekularizációt, le kell építeni az államok és az egyházak kapcsolatát, meg kell tiltani állami intézményekben a hittant, ki kell írtani az istenezést minden törvényből és nemzeti jelképből, a gyámság alatt lévőket (pl. kiskorúak) el kell tiltani a szervezett hitélettől.
Távlati cél az egyházak felszámolása mint a szervezett kuruzslás és csalás/szélhámosság maffiái (valamint a tudományellenességük se tesz jót a fejlődésnek).

Minél előbb meg kell teremteni Törökország felvételének feltételeit az EU-ba ezzel biztosítva a nem-keresztény, multikulturális,szekuláris - egysóval: modern - Európa létét, egyúttalpolitikai szövetségestszerezni a muszlim-Közel Kelet irányában, éket verni az iszlámba (ellopva a kreácionisták módszerét amivel a tudományt akarják - természetesen célja miatt ott nem működő - lejáratni).

Az antiszemitizmus felszámolása érdekében a nyilávnosság elé kell kényszeríteni a judaistákat a Babilóniai Talmud minden nyelvre való cenzúrázatlan lefordításával (kezdetnek).

A diktatúrák ellen (pl. Magyarország) fel kell lépni, ha kell ki kell zárni őket az együttműködésből.

Minden kilépőt hermetikusan el kell szigetelni. Nem enyhíteni (l.Brexit) a kapcsolatokon, hanem tökéletesen felszámolni. A brittek már rég térden csúszva könyörgték volna vissza magukat ha kereskedelmi partnereik (értsd: Európa országai) egyszerűen a továbbiakban nem állnának szóba velük.

Az ISIS-t nem hagyni kell, meg látszatháborút folytatni. Oda kell küldeni ami van és megsemmisíteni.
Aztán Izraelt kötelezni a hatályos szerződések betartására ugyanilyen eszközökkel, pl. az összes kibuc azonnali elhagyására, a háborús bűntettek abbahagyására (az elkövetőket lehetőleg a Nürnbergi törvények szerint elítélni, azaz fel kell lógatni őket, ideiglenesen figyelmen kívül hagyva ennek tilalmát). Abból majd okulnak.

A New Yorki egyezményt fel kell oldani. Nyilvánosházakat mindenhova (feltéve hogy az iskoláktól, miegymástól megfelelő távol működnek)!

Muzsikok közt 2016.09.21. 19:12:39

nyugat európában lerongyolódás jön a köv 30 évben

ez angliában már 10 éve tart, görögországban is, franciaország+olaszország csatlakozik

németország és a mi régiónk nem halott még teljesen, de itt is csak szinten maradás néz ki hosszabb távon, a legjobb esetben

szóval ajánlatos mindenkinek igyekezni meggazdagodni, mert a nyugat európai középosztály 2/3a 30 év múlva már szegény lesz (relatíve)