Lesz -e egyenlő Európa? - 2. rész

2017/01/15. - írta: CsibaKata

Európai létminimum számítás

1105169765e77af72a3972fe0e7121059b505f.jpgAhogy azt korábban írtuk 2016-ban az Európai Bizottság konzultációt tartott, hogy begyűjtse azokat a szociál- és foglalkoztatáspolitikai elképzeléseket, amelyek alapján reform javaslatokat kezdeményez az EU 2020-as célszámainak elérése érdekében. A folyamatot Európai Szociális Pillér néven szokták emlegetni. Az Európai Parlament 2016 végén kidolgozta saját álláspontját, melyről a mostani januári plenáris ülésen szavaznak. A szerződések és a jelenlegi EU-s hatáskörök újragondolására szinte sehol sincsen politikai akarat, vagy a status quo védelme okán, vagy a széthúzástól való (egyébként nem indokolatlan) félelem miatt. A nagy pártok, és a Bizottság is a jelenlegi szerződéses keretek között gondolkodnak. A Parlamenten belül a konzervatív párt (EPP) és a mégkonzervatívabb párt (ECR) minden harmonizációs kísérletet a tagállami hatáskörök védelmével vert vissza. Ehhez hozzá kell tenni, hogy jelenleg konzervatív többség van a házban. A szocialista párt (S&D) fő célja a digitalizáció miatt átalakuló munkaerőpiac (pl. a platform alapú munkavégzés) újraszabályozásának a kérdése volt, de kitartóan érveltek az EU 2008-ashoz hasonló gazdasági sokk-állóságának javítása ügyében is, amire  konzervatív oldal megint csak mérsékelten volt nyitott. A jelentés magyar fordítása itt található.

Az egyik javaslatunk megúszta a baloldali javaslatok kigyomlálását, és bekerült a plenáris elé kerülő jelentésbe. Ez pedig az egységes európai létminimum számítás bevezetése regionális alapon. Hogy ennek miért volna jelentősége? A létminimum (living wage) számítás azért jobb más arányszámoknál, mert az alapján méri a szükséges pénzmennyiséget, hogy mit kell megvásárolni belőle, és nem az alapján, hogy például mennyi az átlagkereset az országban. A létminimum számítás egy elképzelt kosarat pakol tele olyan dolgokkal, amit szükséges megvenni, és ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak az árát számolja ki adott helyen és adott időben. Azonban az messze nincs egységesítve, hogy mi számít létminimumnak. Az csupán egy minimális kalória és fűtésmennyiség, ami a fizikai vegetatív életbenmaradást szolgálja, vagy beletartozik a tanulást és a társadalomban való részvételt lehetővé tevő anyagi forrás is? Ezért tud például a magyar kormány gyorsan lefaragni a szegények számából azáltal, hogy átdefiniálja a szegénység fogalmát. Továbbá az is kérdéses, hogy mekkora területen vizsgálódunk: összevonhatóak-e Budapest V. kerület árai Szabadbattyán kisboltjának az áraival, ugyanannyi utazási költségre van e szükség a munkába járáshoz különböző helyeken, ugyanannyi közszolgáltatás áll-e rendelkezésre Bulgáriában és Franciaországban, vagy zsebből kell kiegészíteni valamit? 

A minimálisan szükséges anyagi erőforrás kiszámolása nagyon komoly eszköz lehet a szakszervezetek és társadalmi mozgalmak kezében. Az USA-ban például nem is az állami szektor, hanem az akadémiai (MIT) szolgáltatja a legmegbízhatóbb referenciaszámot, amihez némi társadalmi nyomás után az IKEA például hozzáigazította az államonkénti bértábláját. Az EU is foglalkozik a kérdéssel és 2015 folyamán az Antwerpeni Egyetem kutatócsoportja készítette el az EU pilótaprojektjét (www.referencebudgets.eu) egy egységes létminimum számítás kialakításához. Egy ilyen referenciaszám kidolgozása után lehetővé válna, hogy a háztartás összbevételét erre a számra egészítse ki a társadalmi ellátórendszer vagy hogy a minimálbéreket ehhez a számhoz rögzítsük. A megfelelő létminimum számítás kellőképpen rugalmas, a vásárlói árakkal együtt mozog, ezért nem kell annyira aggódni a piaci torzítás miatt. Abból a szempontból is előnyös, hogy nem alakít ki körkörös kapcsolatokat, ahogy például az országos átlagbér 60 százalékához kötött minimálbér.

Az erről szóló összefoglalójukban nagyon részletesen bemutatják, hogy milyen módszertant találtak ki, és milyen nehézségekbe ütköztek. Három típuscsaládot definiáltak, mindhárom városban lakó háztartás: egyedülálló személy, egy felnőtt két gyerekkel, és két felnőtt két gyerekkel. Értelmezésükben a létminimum alapvetően a mindennapi élethez szükséges költségeket jelenti, tehát nem számít bele például egy költözés és az alap háztartási berendezések beszerzése. Az alap feltételezés az volt, hogy a háztartásban mindenki egészséges, alapvetően jól informált és képes a leggazdaságosabb döntések meghozatalára, és általában elérhetőek az állam által nyújtott közszolgáltatások. A felsorolt feltételek messze nem teljesülnek a valóságban, de ezen modellek kiszámítása után jobban lehet a nem tipikus esetek extra szükségletét elemezni. A kutatás erőforrás hiányában nyilván nem teljeskörű, azonban rávilágít az egységes létminimumszámítás szükségességére. Ami ennél is fontosabb, hogy a kutatás komoly hangsúlyt fektet a létminimum fogalom elvi megalapozására, és arra a határozott álláspontra jut, hogy a létminimum a megfelelő társadalmi részvételt teszi lehetővé és nem pusztán a biológiai túlélést. A 21. század fejlett országaiban nem lehet cél csupán a vegetatív biológiai életbentartás elérése.

A tanulmány kiemeli, hogy nagyon komoly hiányosságok vannak az EU-s adatgyűjtés terén, és számos információt saját fókuszcsoportos kutatással kellett begyűjteniük. Az EU kérdőíves kutatási közül a háztartási költségvetésre vonatkozó kérdőív (HBS - Household Budget Survey) egy olyan terület, ahol jelenleg nincsen érvényes EU rendelet, az EuStat csupán ajánlásokat fogalmaz meg a tagállami statisztikai hivatalok felé, és a tagországok önkéntes együttműködésén múlik az adatok használhatósága. Ezen fog változtatni az EU éppen zajló statisztikai revíziója (2016/0264(COD)), amely központilag kívánja szabályozni az EuStat minden emberre és háztartásra vonatkozó kérdőíves statisztikáját. A létminimum számítás kapcsán az egyik célunk az, hogy a háztartási költségvetési adatsort maximálisan használhatóvá tegyük egy későbbi Európai létminimum számításhoz. Reméljük sikerül előrelépni ezügyben.

Illusztráció forrás: http://www.petitionbuzz.com/petitions/livingwageatlsbu

Címkék: social EU
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csibakatalin.blog.hu/api/trackback/id/tr3011929391

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.