Az európai főkereskedőjelölt meghallgatása előtt múlt hét pénteken jött a bomba hír, hogy Malström nemzetközi kereskedelmi biztos jelölt az írásbeli kérdésekre adott válaszában leszögezte, az ISDS* nem lesz része az európai-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásának. Húúúúha. Ezt a pontot kifogásolta az alterglob és a nagyvállalati túlerőt nem kedvelő pártok színe java, és a semmiből az ölünkbe pottyan. Túl szép, hogy igaz legyen.

Az EP kérdéseire múlt hét pénteken megküldött írásbeli válaszában Malmström Juncker szavaira hivatkozik, amikor azt írja, hogy teljes mértékben egyetért ezzel az állítással. Csakhogy Juncker soha nem mondott olyat, hogy "az EU tagállamok törvénykezésének bármilyen korlátozása elfogadhatatlan; ez egyértelműen azt jelenti, hogy az állam-befektető közti vitarendezési eljárás NEM lesz része az egyezménynek". Malmström 2014. szeptember 26-án teljes mértékben támogatta ezt a (nem létező) álláspontot.

‘… “No limitation of the jurisdiction of courts in the EU Member States will be accepted in this context; this clearly means that no investor-State dispute settlement mechanism will be part of that agreement." I fully support this approach of the President-elect and will work in this sense in the negotiations, which are ongoing and where this issue is on the table. It will have to be addressed.’

Kitört a Twitter örömújongás, sajtóztak a politikai pártok, azonban ugyanaznap este 10 órakkor Malström közölte az JohnWorth bloggerrel, hogy egyszerűen a rossz verziót küldte el. Megint. Rossz - verziót - küldött el. Vasárnap e-mailezte a helyes változatot, ahonnan a fenti mondat már hiányzik. A meghallgatáson kiderült, hogy valószínűleg a stábjában ronthattak el valamit, és leszögezte, hogy nincsen semmilyen nézeteltérés közte és Juncker között. Felébredtünk, hogy bilibe lógott a kezünk.

Ezt a Bizottságot egészen biztosan a magyar népmesék szellemében állították össze, és valakinek Juncker stábjában nagyon megtetszett a Kecskére káposztát motívum.

*ISDS investment state dispute settlement mechanism; az az eljárás és intézmény (más néven kereskedelmi bíróság, néha magánbíróságnak is nevezik), mely a szerződést érintő vitás kérdésekben hivatott dönteni; az intézmény azért áll a vita keresztüzében, mert túlerőt biztosít a nagyvállalatoknak az államokkal szemben, átláthatatlanul működnek és nincs fellebbezési lehetőség.