Álomállás egy élelmiszer multinál?

2016/03/13. - írta: CsibaKata

zton_book.pngA bérminimum vitában az általános közgazdaságtudományi alapvetés, hogy a magasabb bérek kényszerű leépítésekkel fognak járni, és a legvédtelenebb munkaerő (alacsonyan képzett, fiatal, nő, etnikai kisebbség stb) fog kiárazódni a munkaerő piacról. A makroökonómiai vita vég nélkül folytatódik a pro és kontra példák összevetésével. Azonban nagyon kevesen vizsgálják meg a kérdést a nagyvállalatokon belül. Valóban csak létminimum alatti fizetésekkel tud nyereségesen üzemelni egy árversenyben érdekelt nagyvállalat? Vagy nyugodtan megkövetelhetik a szakszervezetek a tisztességes béreket, mert egy vállalatnak valójában mindig sokkal több mozgástere van, mint a leépítés, amit sok esetben igazából nem engedhet meg magának?

A kérdés a TESCO szakszervezeti bérharca kapcsán Magyarországon is aktuális, és Zeynep Ton válasza az: meg lehet fizetni a dolgozókat nyereségesen és alacsony fogyasztói árakkal. A könyv tételesen cáfolja a Walmart és Tesco típusú foglalkoztatók utolsó érveit is, amikor azok a szakszervezetekkel szemben a munkavállalók kizsákmányolásának szükségszerűsége mellett kardoskodnak.

Zeynep Ton, az MIT Sloan School of Management (korábban a Harvard Business School) tanára éveken át kutatta a munkavállalók kárára, valamint a munkavállalók bevonásával elérhető nyereséges stratégiákat. Főleg a Tesco típusú élelmiszerkereskedő gigavállalatokra koncentrált, ahol talán a legkeményebb az árverseny, hiszen sokan vannak a piacon, és nem különleges árut árulnak. Ezek azok a vállalatok -Walmart vs Mercadona, QuickTrip, Trader Joe's, Costco- amelyek mindent elkövetnek azért, hogy megspóroljanak pár centet itt, nyerjenek pár másodpercet ott, hogy versenyben tudjanak maradni. A könyvében tárgyalt negatív példák a munkavállalókon sprórolnak, míg a modell kiskereskedések a munkavállalók megfizetésével, bónuszokkal és kiváló munkakörülményekkel együtt érik el a költségmegtakarítást más területeken. Zeynep Ton az operatív management kutatója, és pennyről pennyre végigkövette, hogy a minta-nagyvállalatok hogyan lesznek egyben minta-foglalkoztatók is.

Széleskörben elterjedt nézet a management világában, hogy a munkavállalókba befektetni csak a differenciált termékek piacán érdemes, de ezt cáfolják Ton könyvének ellenpéldái és a mögötte megismert logika. Még biztosabb hit, hogy a Wall Street rövidtávú piaci értékelésének nem tudnak ezek a cégek ellenállni, és ha "Wall Street" költség megtakarítást követel, akkor le kell építeni a munkaerőt, vagy el kell venni a juttatásokat. 

Ton főleg amerikai cégeket vizsgált, de a jelenség nem csak amerikai, az európai szupermarket alkalmazottak is gyakran szegénységben élnek, és teljes munkaidő alatt sem tudják megkeresni a havi megélhetés költségét, míg az Economic Policy Institute szerint 2020-ra amerika munkásainak 30%-a szegénységi küszöb alatt fog munkával pénz keresni. 

A vizsgált modell kereskedők 4 fő operatív döntést hoznak, mely mindegyikéval költséget spórolnak meg és egyben extra bevételt termelnek, és mely mindegyikének az alapja a jól megfizetett és becsben tartott munkavállaló. 

I. Kínálj kevesebbet

Costco az egyik minta kereskedelmi áruházlánc, amely látszólag teljesen szembemegy azzal az aranyszabállyal, hogy "kínálj minél többet". Nincsen tíz féle színű, illatú, bordázottságú toalett papír, nem reklámozza agyon magát, csak American Express kártyával lehet fizetni, korábban zár, mint a versenytársai, és nem nyit ki ünnepnapokon. Hogy ezt hogyan engedheti meg magának? Eltartja az a napi 3 millió fanatikus vásárló, akik ragaszkodik a kiszolgáláshoz és a versenyképes árakhoz. A széles árukészlet extra költsége jól mérhető, a bonyolultság miatt felhalmozódó hibák halmozottan jelenkeznek alulfizetett, alulképzett, időhiányos és motiválatlan alkalmazottak esetén. Gyakrabban fog előfordulni hogy a pénztáros rossz terméket húz le, gyakrabban lesz fantom árukészlet miatti hibás rendelés, több időt kell tölteni raktárellenőrzéssel, mind idő és pénz veszteség. A széles árukészlet több lejárt hulladékot fog termelni, hiszen minden termékből készletet kell fenntartani, ami egyben nagyobb mennyiségű áruban lekötött pénz jelent. Costco "a kevesebb több" a stratégiával meg tudta spórolni a túlságosan széles árukészlet extra költségeit, miközben be tudja hozni a proiftot, amit a munkavállalóira költhet. Gyakorlati tapasztalat mutatja, hogy a csökkentett kínálat csupán a minta kereskedések stratégiáját követő áruházaknak működik, amikor a Walmart át akarta venni az ötletet, a vásárlói megbüntették. 

II. Szigorú folyamat-standardok és önálló alkalmazottak egyszerre

A standardizált folyamatok használata a hagyományos vállalatvezetésben ellentétben áll a munkavállalók megbecsülésével, önálló döntéshozatali hatáskörével, sőt Taylor (a tudományos management atyja) meg volt győződve róla, hogy létezik egy, a legtökéletesebb recept minden egyes folyamatra, ahol egyéni döntések és felelősség tükéletesen kiiktatható, amíg a protokol tökéletesen be van tartva. Mindennek egy olyan bürokratikus merev rendszer lett a vége, amiben igazából senki sem akar dolgozni, nagyobb a kényszer, mint a motiváció, és számos irodalom mutatja, hogy végsősoron nagyobb a kiégés, hibázás vagy szándékos rejtett szabotázs aránya is. A szolgáltató szektorban -ahova végső soron a kisekereskedelem ir tartozik-, ahol munkavállalók tömegei vannak napi kapcsolatban a fogyasztókkal az önállóságában megerősített és adott elvek mentén döntésekre képes alkalmazott életbevágó, és jobban hozzájárul a profithoz, mint amennyibe kerül. Ma már a modern management tudomány is úgy tartja, hogy a szolgáltatói szektorban, a munkavállalók önállóságának növelése a vállalat vezér értékrendje mentén jobb szolgáltatást eredményez. És az sem teljesen igaz, hogy a gyártás túlsúlyú ágazatokban a merev sztandardizálás mindenekfelett eredményes. Amerikában a QuickTrip üzletlánc 1970-es években és manapság a Walmart előszeretettel alkalmaz veteránokat, akik jól funkciónálnak a "yes sir, no sir" típusú környezetben. Azonban a QuickTrip civil hátterű alkalmazottai alulteljesítettek. Ezért a nagyvállalat úgy döntött, hogy egyfelől hangsúlyt fektet a munkafolyamatok "hogyanjának" elmagyarázása mellett a "miértre" is, valamint bevonja a munkatársakat a protokollok fejlesztésébe. Számos módja van annak, hogy a vállalat ne veszítse el a kontrolt a folyamatok hatékonysága felett, miközben motiválja az alkalmazottait. Például vedd fel a legjobbakat, kérj referenciát, becsüld meg őket, vedd komolyan a visszajelzési mechanizmusokat, és ilyen közegben a szigorú sztandardizált folyamatok nem kényszerként, hanem segédeszközként lesznek jelen a munka során. 

III. Keresztképzések

A több poszt ellátására kiképzett dolgozók rugalmasabb munkaszervezést tesznek lehetővé, és egyúttal javul a munkavégzés minősége is. A Tesco típusú kereskedelmi óriások is küzdenek a forgalom váltakozásának problémájával, ahol a legprecízebb előrejelzéssel sem lehet pontosan tudni, hogy hány dolgozóra lesz szükség. A bérköltségminimalizálók ilyenkor például azt a megoldást választják, hogy egy nappal korábban küldik csak meg a napi beosztást, vagy akár nap közepén is hazaküldik a dolgozót ezzel csökkentve a ledolgozott órabért. Ez a munkavállalók életét nagymértékben megnehezíti, például ellehetetleníti egy másodállás vállalását, vagy a kiegyensúlyozott munka-magánélet szervezést. A keresztképzések lehetővé teszik, hogy a vállalat rugalmasan alkalmazkodjon a munkafázisok egyenlőtlen termelési sebességéhez, vagy a változó szolgáltatás igényekhez. A spanyol Mercadona például azt is meg tudja tenni, hogy váratlanul lezuhanó kereslet esetén megkérdezi a munkavállalókat, hogy ki szeretne kivenni egy fél napot, és mivel rendesen megfizetett dolgozók vannak, általában több is jelentkező a kelleténél. Ugyanerre hangsúlyt fordít a Toyota és a Southwest Airline is.

IV. Többlet munkaerő

A legtöbb árversenyben utazó nagyvállalat első megközelítése a munkaerő kapacitás megbecslése során, hogy inkább kevesebb beosztott dolgozzon megfeszítve, semmint több dolgozó kis ráhagyással és lazábban. Azonban ritkán számolják teljeskörűen az alulbecsült kapacitás és a felülbecsült kapacitás költségét és bevételnövekményét. A legtöbb esetben az eladási számok bérekhez viszonyított aránya alapján igyekeznek optimális munkaerő mennyiséget megállíptani, ami figyelmen kívül hagyja a túlterhelt dolgozók elkerülhetetlen hibázási költségeit, a csökkenő fogyasztói elégedettséget (és egyben profit kimaradást), vagy azt, hogy a leterhelt dolgozó nem fog tudni időt fordítani arra, hogy javaslatokkal éljen, jobb megoldásokat találjon ki egy-egy helyi problémára. Egyszerűen csak arréb fogja tolni a problémákat a következő műszakra, hiszen időhiányban szenved. Az alultervezett kapacitás gyakran drágább, mint a kicsit túltervezett. Azonban a túltervezett kapacitás költségét végtelenül egyszerű számolni, hiszen csak az órabéreket kel megnézni, míg az alultervezés költségei közvetettebbek és összetettek, pedig gyakran magasabbak.

Zeynep Ton könyve bemutatja a "jó munkahely stratégiát", amely egymásra épülő rendszerben, a munkavállalókra épített vállalkozással egyszerre biztosít remek állást a dolgozóknak, profitot a részvényeseknek és olcsó terméket a fogyasztóknak. A modell létezik, és a legárérzékenyebb szektorokban is sikerrel alkalmazzák. Az alapja az, hogy be kell fektetni a munkavállalók képzésébe, tisztességes (nem a versenytársakhoz viszonyított, hanem a megélhetés költségeihez mért) fizetést és ösztönzőrendszert kell biztosítani, és ezzel együtt az operatív hatékonyság csúcsra járatott növelése nem fog sem a dolgozók kizsigereléséhez, sem az árak megugrásához vezetni.

Forrás: Zeynep Ton: Good Jobs strategy: How the Smartest Companies Invest in Employees to Lower Costs and Boost Profits, Jan 14, 2014

Címkék: social
23 komment
· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://csibakatalin.blog.hu/api/trackback/id/tr618471028

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Csiba Katalin: Álomállás egy élelmiszermultinál? 2016.03.14. 14:39:01

Egymásra épülő rendszerben, a munkavállalókra épített vállalkozással egyszerre biztosít remek állást a dolgozóknak, profitot a részvényeseknek és olcsó terméket a fogyasztóknak. A modell létezik.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagykörúton túli magyar 2016.03.14. 18:11:35

SZERETJÜK A MULTIKAT!

Ezért dolgozunk nekik jóval kevesebb bérért itthon, mint ha kimennénk a saját hazájukba dolgozni!

01234567 2016.03.14. 19:28:45

Nagyontudományosírás. Meg van az élet.Ugye két lehetőség van. Az egyik amivel azért a fejlett Európában lehet találkozni, hogy a foglalkoztató a saját alkalmazottjában is meglátja a lehetséges fogyasztót Ez kellő intelligenciát .feltételez, és létezik mint előbb írtam.
A másik ugye a balkáni, pl. magyarosch mentalitás. Amikor ugye a foglalkoztató csak a bérrabszolgát, a nem eléggé alázható, sajnos neki szükséges nyűgöt látja, aki b.meg bért akar, élni akar, ahelyett hogy nulla élettel napi 26 órát dolgozna, és ha már ezért a kegyért nem fizet, legalább ingyen. Fotoszintetizáljon a rohadt, buta k.csög, akinek kvalitása csak az alkalmazotti léthez elég. ez a "balatoni lángosos" mentalitás( ezt ha majd valaki igényli kifejtem).
A baj az, hogy ugye ahogy a manapság divatos vörös posztó közel-keleti migránsok hozzák ide a nekünk nem tetsző, társadalmunkat esetleg bomlasztó kultúrát, úgy bizony mi is kivándorolunk, víve nyugatra ezt a "balatoni lángosos" magyar-balkáni kultúrát, megismertetve ennek lehetőségével az ottani munkaadókat. És valljuk be, ki látott már olyat hogy a jó húzta felfelé egy társadalomban a rosszat, mindig a rossz húzza le a jót. És majd lesz ott is Balkán, egyre jobban kizsákmányolják majd a munkavállalót, aztán..."Aztán majd megint elindul valahol egy kopasz ügyvéd, kezében egy táskával, benne a "Kommunista Kiáltvány" egy példányával"Mert a történelem ismétli önmagát, és néha a mérséklethez kellenek a tanító pofonok.

Circus 2016.03.14. 19:52:15

@01234567: konkrétan szerintem végre pont egy tudományos írás, ami a dolgozók szemszögéből láttatja a dolgot - olvasd el mégegyszer :)

Sajnos, nem egy pontjára ráismertem a saját tapasztalataim alapján...

01234567 2016.03.14. 20:00:03

@Circus: Én az írással kapcsolatban csak annyit mondtam egy kicsit túltolta, lehetett volna ezt rövidebben mindenki számára érthetőbben, egyébként a benne felvázolt idea egy pozitív lehetőség, sok efféle van. A hozzászólásom többi része az íráshoz kapcsolódóan, de nem arról szólt, hanem az életről.

dagiiron 2016.03.15. 01:59:52

Van egy kis gond a cikkel. Ha lecsökkentik a termékek számát, akkor bizony a beszállítók számát is le fogják csökkenteni, s így kiesnek majd a kisebb beszállítók, s maradnak a nagy beszállítók, akik óriási versenyt folytatnak majd, s így az ott dolgozók jövedelme lesz alacsony. Mert bizony, ha nincs választék, akkor csak a nagyon alacsony árakkal lehet valaki versenyképes, ez pedig a beszállítói árak drasztikus leszorításával jár, amit azok költségszintjének csökkentése követ..

Tibor G. 2016.03.15. 08:09:48

vagyis ha jól értem a könyv kb. arról szól, hogy a probléma a vezetésben van, akik inkább az egyszerűbb megoldásokat választják, vagy azért mert megtehetik vagy azért mert ennél többre nem képesek..
nahát milyen ismerős ez valahonnan..

Vincenzo6 2016.03.15. 08:26:32

Szóval a Tesco jobban üzemelne, ha kevesebb áru lenne? Én akkor nem mennék oda. Pont emiatt utálom az Aldit, Lidlt, meg a diszkont stílust általában. Nincs választék és ami van is nagy eséllyel sz...emét.

2016.03.15. 08:53:44

@Vincenzo6: en meg pont az Aldi, Lidl (meg regebben volt a Plus diszkont lanc, amit a Spar felvasarolt) sajat markas termekeket imadtam, amig Magyarorszagon eltem, mert messze jobbak voltak, mint a Tescoban arult termekek zome.

Mindennek megvan a letjogosultsaga a piacon. A Tescoban nem a Tesco sajatmarkas termekeit vettem sose, mert azok vackok, Aldi, Lidl meg sokszor olyan termekeket arul sajat marka nev alatt, amiknek nincs is magyarorszagi megfeleloje, csak nemet piacra jellemzo. Tehat hiaba egy markanev alatt van valami az Aldiban, ha mashol meg semmi hasonlo.

Costco, ahol lakom ugyanez. Sokszor mashol olyat nem is kapsz, eleve hianyzik mashonnan az a termekszegmens.

2016.03.15. 08:59:00

@krain: azt ugye vagod, hogy a multihoz nyugaton is mehetsz dolgozni negyszeres berert. Nem kell magyar Tescoban robotolni, mehetsz brit Tescoba. Ja, CBA meg sarki kisbolt az nem ilyen, jo szittya magyar tulaj zsigereli ki a szittya magyar munkavallalot. Az sokkal jobb... ja, es legalabb dragan adnak mindent.

2016.03.15. 09:10:12

@01234567: igen, az Angliaba kivandorolt kelet-europaiak meg balkaniak (beleertve a torokoket is) ahol megjelennek a munkahelyeken, mindenutt meghonositjak a jo kis keleti szokasaikat: protekcio, furas, spicliskedes, maffiamodszerek, klikkesedes, kzsigereles, atbaszas, trukkozes. Gyakorlatilag lezullesztik azokat a munkahelyeket, ahol tulsulyba kerulnek. Londoni ettermek, ahol mar mindenki magyar, azok pont olyan kizsigerelos, balatoni bufes mentalitasu munkahelyek, mint egy atlag magyar egy szezon alatt meggazdagodni akaro vallalkozo etterme. En kulfoldon ezert is kerulom a kelet-europaiakat. Meg az is, aki nagyon hangoztatja, hogy neki a mutyibol lett elege, az is csinalja a valo eletben a kis trukkjeit. De nem csak a magyar ilyen, a roman, szlovak, bolgar, torok, indiai is viszi a maffia szemleletet akarhova megy. Okosba, kibaszosba, megoldjuk, csak kilopja a szemedet.

2016.03.15. 09:14:33

@dagiiron: Ennek ellentmond az Aldi, a Müller és a Lidl gyakorlata, ők ugyanis kisebb, másodvonalbeli beszállítóktól vásárolnak, a néhány gyártói márkát leszámítva alig találsz nagyvállalati terméketá

Netuddki. 2016.03.15. 10:39:10

Ez meg mijaszar? A megfelelő pozíciókon kell megfizetni az alkalmazottakat, a többi helyet meg feltölteni keletről jött bevándorlókkal akik sokkal kevesebbért is dolgoznak. Keleten meg fizessük le a hazaáruló kormányokat, hogy alacsonyan tarthassuk a béreket, így mindig legyen utánpótlás. A lejárt, szar minőségű árut meg szállítsuk keletre felzabáltatni jó pénzért ugyanezen alulfizetett dolgozókkal.
Welcome to the real world!

dagiiron 2016.03.15. 10:52:44

@pityókabor sommelier: Nincs ellentmondás a kettő között, meg kell nézni, hogy pl. a német beszállító húsos cégeknél miért is alkamaznak pl. Kétes magyar munkaerő kölcsönzőkön keresztül henteseket? Az Aldi, Lidl az egyik legkeményebb árlenyomó lánc, kiszedi a maximumot a szállítóiból..

David Bowman 2016.03.15. 12:54:17

@pityókabor sommelier: Szeretem a Freeway kólát. Jobb is, olcsóbb is. És a szemét is kevesebb.

David Bowman 2016.03.15. 12:56:28

@dagiiron: Nade, ha Lidül nem lenne, nem lenne frívéj kóla sem.

2016.03.15. 12:56:34

@dagiiron: ők legalább fizetnek, nem úgy mint némely hazaffy válalkozó: Vegyépszer, Ganz-Híd, Pannon Nívó, KÉSZ, Market, ZÁÉV, Integrál Hexa, stb stb stb

tükörfúró 2016.03.15. 12:57:19

Már a cikk alapvetése hibás. A céges munkakörnyezet és stratégia nem önmagában a semmiben lebeg, hanem a környező társadalmi szerkezetre támaszkodik.Ezért keres a svájci árufeltöltő 610ezret, a magyar meg 78ezret.
A fogysztási cikkek piacán pedig fokozottan érvényes az, csak ott tud az egyenletes magas minőség, kiszámítható ár modellje működni, ahol mindenki (vagy legalább egy széles réteg) képes a számára kielégítő, felső középkateóriás terméket megfizetni. A hazai kolduspiacon a kereslet-kínálat-haszon egyenúlyi törvényei helyett a becsali kalmár trükkjei "működnek", olcsó mégolcsóbb, hogy a minimálbéres koldustömeg bejöjjön, majd megrpbólni bújtatott akcióval eladni "rásózni" a picit drágább mást, amin legalább az üzemeltetéshez elég az árrés.

2016.03.15. 13:00:55

@tükörfúró: Igen, ez nálunk a probléma gyökere. Pénzügyileg a túróspuliszkánál tartunk, pont úgy mint a németek kétszáz évvel ezelőtt, de borjúvirslit szeretnénk, kilóját 500 forintért. Oszt örjöngünk, ha borjuvirsli alakú puliszkát kapunk.

Nagykörúton túli magyar 2016.03.15. 14:18:39

@karandash: Mehetek ki hozzá? Akkor minek jött ide?
Azt mondjátok, hogy milyen jó a multi, mert munkahelyet hozott. Igen? Mennyit? Csak rabszolgahelyet legfeljebb. És a sok kisebb bolt, ami bezárt amiatt, mert a teszkófélék bejöttek, és letarolták az állami kedvezményekkel a piacot? Azok mennyi munkahelyet adtak? Vagy ötszörösét biztos. Akkor kellene összehasonlítani a magyar vállalkozókat és a multikat, ha a magyarok is megkapnák a 10-15 milliós vissza nem térítendő támogatást megteremtett munkahelyenként.

ColT · http://kilatas.great-site.net 2016.03.15. 21:24:07

"A legtöbb árversenyben utazó nagyvállalat első megközelítése a munkaerő kapacitás megbecslése során, hogy inkább kevesebb beosztott dolgozzon megfeszítve, semmint több dolgozó kis ráhagyással és lazábban."
Pedig aztán bármelyik alkalmazott a megmondhatója, hogy ha nem kell megszakadni, akkor jobb minőségben lehet elvégezni a melót, illetve hogy az ő fizetése kb. aprópénz a cégnek.

Ugyanezért nem értem pl. az egyes áruházlánck azon filozófiáját sem, ami szerint pl. kevesebb pénztár van nyitva (mondjuk tízből 4) mert úgyis megveszik az emberek a termékeket, végigállják a sort.
Csak közben megutálják a helyet, ja.

ColT · http://kilatas.great-site.net 2016.03.15. 21:25:10

@krain: Dolgozok egy multinál. Ünnepnapon dolgozás 3x bér.
A takarítónőnk külsős, ő magyar vállalkozónak dolgozik. Ünnepnapi munkavégzés : ugyananyit kap, mint egy normál munkanapra.
Kérdés?

ColT · http://kilatas.great-site.net 2016.03.15. 21:26:14

@tükörfúró: Mindjárt megsajnálom a teszkót, komolyan. Ja nem.
süti beállítások módosítása