A fiúk most tényleg betojtak...

2014/03/16. - írta: CsibaKata

Most tényleg betojt a kormány. Mi más lenne a magyarázata annak, hogy a kormány helyettes államtitkári szinten gyorsan offenzíven kiállt az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás mellett? Az egy dolog, hogy nyilvános tárgyalási dokumentumok hiányában vaktában sikerült Wintermantelnak a hó elején "offenzíven támogatni" a szerződést, bármit is jelentsen ez. De hogy a "szabadságharcos kormány" gyermeki lelkesedéssel örvendjen egy olyan nemzetközi kereskedelmi szerződésnek, ami nemcsak hogy kockáztatja a GMO mentességünket, de csettintésre perelhetővé tenné a demokratikusan választott kormányokat, az mégiscsak agyrém. Az amerikai multik térnyerésének való önkéntes örvendés nem más, mint a Putyin-szerződés kommunikációs térben történő pánikszerű kompenzálása. De nézzük csak, hogy mihez is tapsikol a kormánypropaganda.

usarus.jpg

Számos kritika éri már most a tárgyalási folyamatot, a titkos szerződés előkészítő dokumentumoktól kezdve, az EU és az USA egészségügyi/környezetbiztonsági/fogyasztóvédelmi/munkavédelmi sztandardjainek harmonizálásáig. A legbrutálisabb akna mégis az úgynevezett ISDS (investor-to-state dispute settlement) mechanizmus, aminek most úgy tűnik, hogy hivatalosan nagyon örülünk. Mi is ez az ISDS pontosan?

Ez a mechanizmus számos nemzetközi kereskedelmi megállapodás része, és arra szolgál, hogy világossá tegye milyen eljárásban lehet intézni az egyezménnyel kapcsolatos vitás ügyeket. A jelen megállapodás esetében azt jelenti, hogy a multinacionális vállalatbirodalom választott nemzetközi bíróságon támadhatja az Országgyűlés törvényeit és a hatósági szabályozásokat, hogy állami kompenzációt (adópénzeket) követeljen a bevételkiesésre hivatkozva.

Két példa szemléletesebbé teszi, hogy minek örül a külügyminisztérium:

1. Multinacionális vállalatbirodalom vs. környezetvédelem
A német atom kivezetési program politikai döntés volt reagálva arra a közakaratra, hogy Németország Fukushima után biztonságos energiaforrásokból lássa el magát (és nem mellesleg fejlessze saját megújuló iparát). Ezen szakpolitikai döntés miatt 2012 májusában a svéd Vattenfall beperelte a német államot a Washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál. 3,7 milliárd EUR kárpótlást követel a Krümmel és Brunsbüttel erőművek profitkiesése miatt. Ez kb. 1100 milliárd ft, Paks2 árának nagyjából harmada.

2. Multinacionális vállalatbirodalom vs. egészségügy
Az amerikai Philip Morris dohány vállalat beperelte Ausztráliát, miután az a dohánymarketinget korlátozó közegészségügyi szabályozást fogadott el. Ausztrália elhatározta, hogy a dohányzás egészségkárosító hatásainak visszaszorítása érdekében lépéseket tesz. Ezek a lépések nem a dohányzás betiltását jelentik, csupán erőteljesen korlátozták a cégek marketing kommunikációs eszközeit a csomagoláson, egyszerű barna dobozt írnak elő, logó és design mentes módon lehet feltüntetni a gyártó és terméknevet.

A szabadkereskedelmi megállapodás kritikus eleme a vitás ügy rendezési szabályai, amelyek megkönnyítik az amerikai és európai vállalatbirodalmak számára, hogy bepereljék a több-kevésbé demokratikusan választott (de praktikusan az EU-ban még mindig elzavarható) kormányokat. Ez a mechanizmus megkönnyíti a vállalatbirodalmak számára, hogy kikényszerítsék a profitérdekeiknek megfelelő döntést akkor is, ha az szembemegy közegészségügyi, környezetvédelmi vagy fogyasztóvédelmi törvényekkel. Egyszerűen a kormány kritika nélküli lelkesedésének nincs más magyarázata, minthogy a fideszes-fiúk most tényleg betojtak a külpolitikai forgatagban és pánikszerűen egyensúlyoznak. Már majdnem azt hittem, hogy befeküdtünk az USÁ-nak is, de "megnyugodtam", hogy csak simán bénák vagyunk.

Címkék: EU
1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csibakatalin.blog.hu/api/trackback/id/tr715864203

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

itoérambolafoci 2014.05.17. 12:40:13

Kedves Kata,

súlyos hiba volna a szabadkereskedelmi megállapodást és az ISDS-t a demokratikus kormányokkal szemben a multik érdekérvényesítő eszközének beállítani.

Aki ilyet állít, annak fogalma sincs arról, hogy az ISDS mit és hogyan véd.

Már az ISDS puszta léte is annak köszönhető, hogy a nemzeti államok az ország érdeke és az igazságosság elve HELYETT többnyire csupán pártideológiát és szűk lobbiérdekeket szolgálnak ki.

Ennek megfelelően az ISDS olyan esetekben védi a vállalatok, amikor az állam EGYOLDALÚ MEGKÜLÖNBÖZTETŐ vagy ARÁNYTALANUL NAGY TERHET OKOZÓ intézkedéssel sújtják a vállalatot.

Tehát szó sincs arról, mintha az ISDS korlátozná a nemzeti államok mozgásterét a törvényhozásban.

Hanem kizárólag csak az egyoldalú megkülönböztetést és az aránytalan terhekkel járó döntéseket korlátozzák.

Mivel pedig az egyoldalú megkülönböztetés és az aránytalan terhet okozó intézkedés végső soron az egész országnak kárt okoz, az ISDS valójában magát az országot védi a mindenkori kormányzat politikai önkényével szemben.

- - - - -

Lássuk, hogyan érhető ez tetten az általad hozott példákban.

1. A német atomkivezetési döntés nem átgondolt lépés, hanem választási kampány részeként kapkodva hozott populista pótcselekvés volt, ami nem az ország érdekeit és akaratát képviselte, hanem pusztán egy mesterséges hisztériakeltésre reagált.

Mindenki tudja, hogy az atomerőművek németországi kivezetése elképesztő mennyiségű szénerőmű építését eredményezné, ami nemcsak a klímapolitikai célkitűzéseket teszi teljesíthetetlenné, hanem ráadásul a németországi levegőminőségre is katasztrofális hatással volna.

A németországi atomerőművek kivezetését semmiféle műszaki, gazdasági vagy környezetvédelmi szempont nem indokolja.

Tehát a svéd Vattenfall jogosan pereli a német államot a meggodolatlan döntéssel okozott kár miatt.

2. Az ausztráliai dohánymarketing törvény nemcsak értelmetlen látszatcselekvés volt, hanem ráadásul egyoldalúan a külföldi nagy márkák hátrányba hozására irányult.

A cigarettásdoboz dekorációjának korlátozása ugyanis az égvilágon semmi hatással nincs a dohányzás gyakoriságára, hiszen a döntés után is ugyanott, ugyanannyiért, ugyanolyan összetételű cigarettát vásárolhat ugyanaz a korosztály, mint eddig.

Ezzel szemben a különböző cigarettamárkák egyéni dekorációjának megszüntetése egyértelműen a magas presztízsű termékeket hozza hátrányba.

Tehát okkal pereli őket a Philip Morris, mivel ez az intézkedés nem magyarázható a dohányzás visszaszorítására törekvéssel, viszont egyoldalúan a nagy márkák ellen irányul.

- - - - -

Tehát a lényeg: nagyon helyes, ha a politikusok árgus szemekkel figyelik, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény ne hozza hátrányba az Uniót az USÁ-val szemben.

Az ISDS-t viszont súlyosan megtévesztő dolog a nemzeti törvényhozás korlátozásaként beállítani.

Az ISDS ugyanis kizárólag csak a pártideológia és a helyi lobbiérdek törvénykezésben való megjelenésének, vagyis az egyoldalú megkülönböztetést vagy aránytalan terhet okozó döntéseknek akar gátat vetni.

Vagyis valójában a nemzeti gazdaságokat védi az állam túlkapásaival szemben.
süti beállítások módosítása