Hazai elemzők és újságírók ébresztő!!!

Tekintve, hogy korunk globális hatalmi viszonyait a katonai erő mellett a gazdasági hatalom határozza meg, elég nyomasztó érzés, hogy a hazai közbeszédben és még a szaklapokban sem zajlik kritikus elemző vita a folyó globális szabadkereskedelmi tárgyalásokról. A kormányról már ne is beszéljünk, ismerve a külügy-külgazdasági harci punkok többszempontú elemző képességét.

Egy újabb betűkód úszik be a kereskedelmi politikai térképre, és ha pontosak szeretnénk lenni, akkor megjegyezzük, hogy a TiSA nevében az i betű kicsivel írandó. A Trade in Services Agreement, vagyis a Szolgáltatások Szabadkereskedelmi Egyezménye jelenleg egy 23 ország között zajló plurilaterális tárgyalássorozat. Az Európai Bizottságnak 2013 óta van mandátuma a tárgyalásra, amelyek kicsivel a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership, vagyis az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás) tárgyalások előtt kezdődtek el 2013 márciusában.

A TiSA többek között az engedélyeztetési-, pénzügyi-, telekomunikációs-, e-kereskedelmi-, tengeri szállítmányozási szolgáltatások piacát nyitná meg, és ehhez köthetően a szektorokban dolgozó munkavállalók szabad mozgását könnyítené. Az EU a világ legnagyobb szolgáltatás exportőre, így még azt is gondolhatnák, hogy az EU érdeke a 2009-es visszaesés után a szolgáltatás-kereskedelem felpörgetése. Mégis úgy tűnik, hogy míg a TTIP (bővebben itt) gyors megkötését az EU forszírozza és az USA lényegében a karosszékben hátradőlve engedi, hogy a különféle üzleti szektorok megtegyék tétjeiket, addig a TiSA esetében inkább Amerika nyomul. A TiSA tárgyalások kezdete óta 17 szektorban kezdeményeztek a résztvevők alkut, az EU a háziszolgáltatások (domestic services) piacának szabályozását dobta be, az USA számára a nagy tét viszont az e-kereskedelem és a telekommunikációs szektorban elérhető térhódítás. Az USA ezért nem szeretné a legnagyobb konkurens Kína bevonását, míg az EU sürgeti azt.

A népszerűség vesztéssel küszködő EU számára stratégiai jelentőségű kérdés, hogy az EU-n belül ez hogyan pozícionálja újra a versenyképes és a kevésbé versenyképes makrorégiókat és országait. A tagországok 10 éve sikertelenek a belső versenyképességbeli különbségek hatékony felszámolásában, és a globális szabadpiac újabb ráeresztése egy kettéhasadt unióra drámai következményekkel járhat. Sem a TTIP, sem a TiSA tárgyalásokra vonatkozóan nem jelent meg EU-n belüli regionális gazdasági és társadalmi elemzés, ami bődületes mulasztás, mind a felelős politikai nemzeti rezsimek, mind a Bizottság, mind pedig a szakma részéről.

Egyáltalán nem biztos, hogy a TiSA tárgyalásoknak hamarabb vége lesz, mint a TTIP-nak, de ha a TTIP folyamat nagyon beragad pl. a társadalmi ellenállás miatt, és a TiSA-ban eredményt lehet elérni, azt az EU felhasználhatja a folyamat előrelendítése érdekében. Ebben az esetben komoly veszélyt jelent a pozitív és negatív listázási gyakorlat keverése. Az olyan közpénzből finanszírozott közszolgáltatások, mint például közoktatás, közegészségügy, víz és szennyvízkezelés a negatít listán vannak, tehát nem képezik alku tárgyát. A pozitív listázási gyakorlat ezzel szemben azt jelentené, hogy csak a listán levő szektorokra vonatkozik a szerződés, a töbii alapértelmezetten kizárva. A TiSA jelenleg mindkettőt tartalmazza, ami egy jelentős szürke zónát képez a két lista között.

A magyar (szak)médiában, de még közgazdász elemzők tollából sem jelennek meg ismertető elemzések ezekről a tárgyalásokról, ameddig a blog műfaj adta korlátokkal kell beérni egyensúlyozva az adatszolgáltatás és a politikai lehetőségek latolgatásának jogos igénye között. Azért írok blogbejegyzéseket a TTIP és a TiSA szerződésekről, hátha észbekap a politikai közgazdász elemző szakma, és beviszi a szakmai közbeszédbe ezt a mélyen elhalgatott kérdést.